A salzburgi ferences Szűzanya templom lenyűgöző gótikus építészetével és gazdag berendezésével nyűgöz le. Eredetileg a 8. században épült, a város egyik legrégebbi temploma. Szárnyaló kórusa, késő gótikus boltozata és barokk oltárai fontos vallási és építészeti nevezetessé teszik Salzburgban.
A régi plébániatemplom eredeti neve „Miasszonyunk”. 1592-ben a templomot átadták az akkoriban Salzburgba behozott ferences rendnek, ami a névváltoztatáshoz vezetett, hasonlóan a kapucinusokéhoz, akik nagyjából ugyanebben az időben érkeztek Salzburgba. Salzburg jött.
A salzburgi ferences templom története messzire nyúlik vissza. Eredetileg a Szűzanya templomként épült, már a 8. század első fele Vergilius püspök apát alatt állították helyre, és keresztelői és zsinati templomként szolgált. Az évszázadok során hovatartozása a különböző szerzetesrendek között változott, és végül 1592-ben adták át a ferenceseknek. A jelenlegi templomot, amelynek eredete a 12. századra nyúlik vissza, a 15. században alaposan felújították Hans von Burghausen mester irányításával. Érdekes módon a 18. században Colloredo érsek a „szépnek” tartott templom lebontását tervezte egy római rotunda helyett, de ezt a tervet különböző okok miatt elvetették, és a ferences templom megmaradt.
A salzburgi ferences templom különböző építészeti stílusokat ötvöz, beleértve a román, gótika és barokk stílust. Az eredetileg 13. századi nyugati homlokzatot a 18. században barokk stílusban alakították át. A belső tér három öblös központi hajóból és hat öblös oldalfolyosókból áll, különféle boltozatokkal. A román kori templomhajónál magasabb és fényesebb gótikus teremkórus bordázott csillagboltozatával nyűgöz le.
A Főoltár, amelyet Johann Bernhard Fischer von Erlach tervezett, tartalmazza Michael Pacher Madonnáját és gyermekét. Az egyháznak van 9 kóruskápolna és három orgona, köztük a Metzler orgonaépítő cég által épített Marien orgona 1989-ből. Ez az építészeti remekmű a templomépítészet történeti fejlődését tükrözi.