Straden, egy idilli borfalu Stájerország déli részén, gyönyörű dombos tájáról és történelmi templomairól ismert. A város négy feltűnő templomból áll, amelyek egy dombon állnak, és népszerű úti cél a zarándokok és a kultúra iránt érdeklődők számára. Az impozáns épületek mellett Straden számos lehetőséget kínál a dél-stájerországi borvidék élvezetére, akár a szőlőskertekbe tett kirándulásokról, akár a helyi borozók kóstolóiról.
Stradennek alig 3500 lakosa van, de a zarándokhelyet jellemző négy templom és három templomtorony már messziről kivehető. A Straden 376 méteres magasságban található, és egyben csodálatos kilátó. A „Henricus de Merin” lelkészt először 1188-ban nevezték el, és a helyet csak később nevezték át Stradennek. A legjobb, ha a jól jelzett parkolóhelyek egyikén parkolod le, mivel a még mindig szépen megőrzött várfalon belüli terület nagyrészt autómentes. Ha felsétál a várfal mentén, elkerülhetetlenül a városba érkezik. Az első látvány már a régi védőfalon van.
Napóra a védőfalon Az 1521-ből származó napóra Stájerország egyik legrégebbi fennmaradt napórája. 2000-ben felújították és oszloppal szerelték fel, amely biztosítja a mise- és imaórák biztonságos leolvasását.
A templomot először 1188-ban említik. Eredetileg román stílusú háromhajós építmény, gótikus hajóval. Figyelemre méltó a templom belsejében a „Himmelsbergerin” csodálatos képe, a főoltáron 1520-ból származó gótikus Szűz Mária szobor. A plébániatemplom külső megjelenését a hatalmas, ötemeletes torony uralja, melynek tetején hagymakupola áll. A temető 1819-ig a plébániatemplom körül volt. Ma a tér ad otthont a paplak kertjének, ahol egy 18. század végi cédrusfa nő.
A kettős templom ma is beépült a fallal körülvett templomkertbe, amely megvédte a lakókat a hejicák és a kurzeni támadásoktól (a külső falon található a már említett napóra). Az épület 1535-ös elkészülte óta a kettős templom megőrizte jelenlegi formáját.
A Sebastian templom (Felsőtemplom) láthatóak a kora középkori úgynevezett „Stradener fonott kövek”, amelyek a paplaki munka során kerültek elő. A templom oltárképe Szent Sebestyént ábrázolja a tizennégy szent segítő között. A 16. századi pestisjárvány idején a Szent Sebestyén-templom felső emelete népszerű zarándokhelyként szolgált. Közvetlenül a Sebastian-templom bejárata mellett lépcsők vezetnek le a késő gótikus vállíves kapun keresztül a „Fájó Isten Anyjához” alsó templomhoz. Fájdalmas Mária mély temploma. Ez a templom nagyon hasonlít a felső templomhoz. Az oltár mögötti kerek ablakokat valószínűleg a védőfal építésekor építették be. Külön figyelmet érdemelnek az 1913/14-es mennyezetfestmények, amelyek az Újszövetség jeleneteit díszítik. Ez a hét Mária-bánat közül hat. A hetedik bánat, a Siralom csoport van jelen a főoltáron.
Ez a templom Straden legmagasabb pontján található. 17. századi csarnoktemplom késő barokk belsővel. A főoltáron látható Szt. Flórián, amint egy égő kémény lángjaival néz szembe áldásos mozdulattal. A legenda szerint egy lovag, aki az ellenséges ostrom elől menekülve, sértetlenül a mélybe dobta lovát és meg tudott menekülni, megfogadta, hogy felépíti a templomot. Tipp: ebben a templomban 3 euróért vásárolhat nyomtatott füzeteket Stradenről. Ott mindent részletesen megtudhatsz a templomokról és a helyről.